Tánc - szabadon
(Tánc-, és mozgásmeditáció = minden, ami mozdulat)

"Egyik tánc sem olyan, mint az előző.
Egyik tánc sem olyan, mint ami már volt.
Mindegyik egyszeri és megismételhetetlen.
Mert minden hatással van ránk, a terünkre, a létezésünkre.
Minden változásra csábít..." 

A táncról sokszor az jut eszünkbe, hogy megmondják, hogyan léphetünk, hogyan tartsuk magunkat, ki vezet kit, hol van a kezünk, vagy épp a lábunk... de mi van akkor, ha ezt másként is lehet? 
S pláne, ha a testünkkel kedvesebbekké válhatunk, s általa befogadóbbá, tudatosabbá...?
A lélek táncánál - mikor megszólal a zene - látszólag semmi nem történik. 
Látszólag... 
Mégis... minden egyes belégzéssel már a világot változtattad meg. 
Kívül, és belül. 
Állsz ott, csendben, becsukott szemekkel, s csak "figyelsz" a fókusz nélküli figyelemmel... 
S akkor, akkor jön valami érintés, vagy fuvallat, vagy igazán nem is fontos mi... az energia, ami van, mindig csak van... megérint. 
Átmegy rajtad. Megmozdít. Kibillent, és visszahúz... És te vele mozdulsz. Vagy így, vagy úgy, de mozdulsz. Mozdulatlanul is. Mert megmozdít, mert változtat, s te változol vele... 
Kirobbant téged abból, amiben addig voltál. 
S hallod a sóhajtásod, a lélegzeted, a nevetésed... vagy a sírásod. 
Bármilyen módon is, de örülsz. Örülsz, mert valami más jön. Örülsz, mert változás van.
Ilyen a tánc.
Ilyen a tánc, amikor engeded, hogy az energia, a tér, a világ legyen veled. S te legyél ezzel a térrel, a világgal - anélkül, hogy bármit is akarnál...
Ilyen a tánc, amikor engeded, hogy legyen. Úgy, ahogyan csak lehet.
És ahogyan a zene és a csend lüktetve változik, a tested válaszol. Válaszol erre a lüktetésre, pulzálásra - s életre kelsz.
Életre kelsz... és érzékelsz. Azzal a fókusz nélküli figyelemmel, amivel csak a mindenség tud lenni a semmiben, és a semmi a mindenségben.
Mozdulnak a karjaid, a lábaid. Dobban a szíved. Behunyt szemhéjaid mögött galaxisokat repülsz át, meséket/álmokat látsz - érzed az illatát minden világnak, minden történetnek. 
És egyszerre vagy a víz és a kőszikla, a finom szellő, és a perzselő tűz...
Minden vagy. 
És benne a mozdulatlan semmi. 
A csend... 
Az üresség... 
A VÉGTELEN... 

Egy ősi indián mondás szerint, a tánc maga az élet.
Kutatások szerint valóságos életelixír, ami meghosszabbítja és megfűszerezi napjainkat. Egészségre gyakorolt pozitív hatásai szinte végtelenek!

A tudósok szerint a különböző emberi közösségek hamarabb kezdtek táncolni, mint bármi más olyan tevékenységet folytatni, amivel ma az időnk nagy részét töltjük. 

"A tánc során az egyéni öntudat feloldódik a közösségi identitásban.
Olyan emelkedett állapotba hoz, ami már hasonlatos egy közös spirituális élményhez." - Durkheim

Engednéd-e, hogy a változás csábítson egy-egy táncban? 
És lennél-e részese örömöknek? 
Bármilyenek is legyenek azok...
Ha igen - tudd, van egy hely. Keress bátran!
Anita CsodaSzerei © 2018
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el